Beküldve:

Tata

Először saját lakóhelyem értékeit mutatom be.

Tata szerintem a varázslatos életérzések városa, melynek közepén az Öreg-tó terül el, de ott van még a Cseke-tó és a Derítő-tó is. Nem véletlenül Tata a vizek városa.

Tata elkápráztató természeti adottságokkal rendelkezik, dombvidék és a síkvidék határán fekszik, a Gerecse- és a Vértes-hegységet elválasztó Tatai-árok kapujában. Országos és helyi jelentőségű természeti értékekkel rendelkezik.

Amikor megérkezünk Tatára, célozzuk meg az Öreg-tavat és minden fontosabb látnivalót megtalálunk a környékén. Az ország egyik legromantikusabb települése, a nap bármely szakaszában varázslatos látvány tárul elénk, ahol napokat lehet eltölteni. Kötelező úti cél mindenki számára.

Látnivalók az Öreg-tó körül

  • Az Öreg-tó

A tatai Öreg-tó Magyarország legöregebb mesterséges tava, az Által-ér felduzzasztásával keletkezett még a honfoglalás előtt.A tó tehát tényleg idős, de az öreg arra is utal, hogy nagy, hisz ezt a jelzőt korábban nagy kiterjedésű természeti képződmények, vagy épületek leírására is használták (Öreg-hegy, Öreg-templom stb).A Tatai-tó vízfelülete kb. 200 hektár, vagyis a tó nagyjából kétszer akkora, mint pl. a Szelidi-tó. Amikor a környék Esterházy birtok volt, a tavat halastóként használták, de abban az időben működtek itt vízimalmok és egy vízi vágóhíd is (ezek az épületek most is megvannak). Napjainkban lehet a tavon csónakázni, sétahajózni, horgászni, de könnyedén körbe is lehet sétálni (futni), a kerülete ugyanis mindössze 7,2 km. A Tatai-tó Európa egyetlen olyan városi tava, amin ősszel és télen is rengeteg a költöző madár, vadludak, vadkacsák tízezreinek szolgál ugyanis átmeneti menedékként.

  • Romantikus vízi vár a tó partján

A tó partján a leghíresebb épület, a Tatai vár áll, amit mindenki ismer. Vízi várnak is nevezik, mert alapjai benyúlnak a tóba. Zsigmond király építtette. Szerencsére beleszeretett Tatába, olyannyira szembe ment a kor szokásával, nem ajándékozta el a birtokot, hanem megtartotta magának. Néhány év múlva, 1409-ben már állt a mai vár az Öreg-tó partján, akkor még teljes pompájában, az itáliai erősségeket utánozva, körülbelül négyszer ekkora méretben. A város ebben az időben élte a fénykorát. A törököknek sajnos a tatai vár is áldozatául esett, 1597-es visszafoglalása azonban nevezetes eseménynek számít. Történt ugyanis, hogy két ravasz, töröknek öltözött magyar katona egy gabonaszállító szekérrel sikeresen felkönyörögte magát a vár hídjára. Leszállt az éjszaka, a gabona alól előkerült egy puskaporral megtöltött bronzharang, és bumm, a várkapu berobbant. Óriási kavarodás támadt, rögvest megérkeztek Pálffy Miklós főkapitány emberei, és diadalt arattak a törökök felett.
A 16. század folyamán erődítési munkálatokat végeztek, és a várat árokkal vették körül, amelyet aztán az Öreg-tó vizével töltöttek fel. Talán ezeknek köszönhető, hogy Kara Musztafa nagyvezír robbantása 1683-ban nem törölte el nyomtalanul a föld színéről az építményt. Az igencsak romos állapotú vár a 18. század elején az Esterházyak kezébe került, akik megszabadultak a lerombolt részektől, így maradt meg az épület negyede, a ma is látható déli szárny.

A vár legutóbbi helyreállítása 1964 és 1973 között történt, a következő nagyobb felújítás a tervek szerint a közeljövőben veszi majd kezdetét a Nemzeti Várprogram keretein belül.

Érdemes beülni egy kávéra a teraszon kialakított presszóba, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Öreg-tóra. A vár épületében 1954 óta működik a Kuny Domokos Múzeum, amire szintén megéri az időt rászánni. Bent aztán barangolhatsz középkori kőtárban leskelődő szörnyek és sziklába faragott oroszlánok között, megtudhatod, milyen volt Tata az Esterházyak idején, a lovagteremben megcsodálhatod a reneszánsz bútorokat, amit viszont semmiképp ne hagyj ki, az a római szoba. A színpompás, vörös-zöld-kék-sárga helyiségben az ókori Brigetio (ma Szőny területe) 2. században épült villájának egyik termét rekonstruálták az eredeti falfestménytöredékek felhasználásával, mintegy puzzle-ként kirakva azokból a szoba falait és mennyezetét káprázatos látvány.

  • Esterházy-kastély

A vár mellett az Esterházy-kastély áll. Kétszáz éven át volt az Esterházyak birtoka a környék, kétségtelen, hogy van jó pár megnyilvánulása a tatai barokknak. Ilyen az Esterházy-kastély, amely Fellner Jakab tervei szerint készült el 1777-re. A volt Piarista Rendház és a Szent Kereszt templom is barokk stílusban épült.

  • Kálvária kápolna és kilátó

A Tatára érkező már messze a város határától megpillantja a kopár sziklái miatt elég mutatós Kálvária dombot. Itt található a 40 méter magas Fellner Jakab kilátó is, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környékre. A kápolna és a kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó, az Esterházyak „házi építésze” Fellner Jakab emlékét őrzi.

  • Angolpark

Magyarország első angolkertje, amelyet 1783-ban alakítottak ki Böhm Ferenc uradalmi mérnök tervei alapján. Kazinczyt is lenyűgözte az angolkert, kétszer is járt itt, ennek emlékére az 1960-as években egy róla elnevezett padot állítottak a Cseke-tó partjára. Olyan sűrű, romantikus atmoszféra lengi körül, mint egy Brontë-regényt. 

A nyári lak kivételével ingyenesen látogatható, és már csak azért sem szabad kihagyni, mert hazánk legépebben fennmaradt, egyik legelső ilyen jellegű parkjáról van szó. A tóvárosi részen található 25 hektáros kertben romoknak, forrásoknak, platánóriásoknak köszönheti egyedülálló hangulatát. A romantikus angolkertet a vizekre építve tervezték meg. Területén sétálva lépten-nyomon találhatsz valamilyen különlegességet. A műromokhoz érve egy mesebeli helyszín tárul elénk, ami páratlan Magyarországon. A pálmaház, Török mecset, a szabályos nyolcszög alaprajzú, csúcsíves kis épület érdekessége, hogy a hiedelmek szerint helyén egykor egy szentéletű török remete kunyhója állt.

2015 nyarán adták át az angolkert felújított központi épületét, az Esterházyak késő barokk stílusú nyári lakját, amely csupán a pihenést és a mulatozást szolgálta, egyfajta nyaraló volt. Az ellazulás, a kikapcsolódás 18. századi életérzését az úgynevezett Sala Terrena, a kör alakú díszterem közvetíti leginkább. Itt egykor egy gazdag tájkép tündöklött a falakon, akár egy nagyszabású illúzió, paradicsomi hangulatot varázsolva a helyiségbe. A komplex falfestésen egzotikus madarak, gyümölcsök, buja növények is feltűntek, azt az érzést keltve a szemlélődőben, hogy éppen a részese annak a pillanatnak, amikor a természet eluralkodik a tájon. Sajnos azonban Joseph Jankovsky bécsi festő alkotását nem sikerült megmenteni, ma már csak néhány körvonal látható belőle, a kép maradékát pedig projektorral varázsolják a falra. A földszinten ezenkívül még egy pazarul berendezett férfi- és női szalon található, az emeleten pedig többek között más kastélykertekről készült videók láthatók, amelyek kizárólag itt tekinthetők meg. A herendi porcelánokat bemutató kiállítás szépen beleolvad ebbe az enteriőrbe.

  • Harangláb

Az Óratoronynak is nevezett építmény különlegessége, hogy faácsolata vasszögek nélkül épült. Falán emléktábla őrzi az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét. 2004. augusztusa óta az idő múlását minden órában harangjátékkal jelzi.

  • Vízimalmok

Az írott forrásokban a 13. és a 14. században találunk már említést a vízimalmokról. 1268-ban Mária királyné tatai malmát Walter Comes-nek adta el. Zsigmond király 1388. évi oklevele, amelyet Péter apát beiktatása alkalmából állítottak ki, közli a malmok helyét. Az apátságnak hat, Walter utódainak és az esztergomi szigeti apácáknak egy-egy malma volt, de az egyik nem működött. A 14. század végén, Tatán 8 működő és egy romos malomról beszélhetünk. Mátyás király uralkodása idején, Bonfini írja művében: „A víz lefolyásánál gabonaőrlő malmok vannak, sorjában kilenc. Ezek a várhoz tartoznak, háborúban sem szakíthatók el tőle.” A 16. század elejéig kilenc malom működött. Az állandósuló török háborúk miatt a tatai malmok, a Cifra-malom kivételével elpusztultak. 1727 nyarán gróf Esterházy József jószágkormányzója Tatára jött és levelében a következőket írta: „…Tatában levő malmokat megjárván, aminthogy hét az a malom, mely hét malom vagyon 21 kerékre, azon malmokban semmi melioratió nem tapasztaltatik, hanem az előbbeni állapotukban konzerváltatnak…” 1830-as évek elején készített térképen 15 működő malmot tüntettek fel.

  • Ebből hat kalló malom volt: Komáromi, Cseke, Öreg, Ferenc, Hámon és Új kalló.
  • Lisztet őrölt: a Burgundia-, a Baumeister-, a Cifra-, a Hencz-, a Jankó-, a Nepomucenus-, az Öreg-, a Pék- ás a Szőgyi-malom.

Az 1930-as években üzemelő 15 vízimalom közül az említett években már csak négy – a Cifra-, a Miklós-, a Pötörke- és a Wéber malom – működött. 1949-ben az egyre nagyobb méreteket öltő tatabányai szénbányászat, és az ezzel járó karsztvíz kiemelés a Pokol-forrás elapadását okozta, de ez még nem veszélyeztette a vízimalmok létét. 1950-ben a mezőgazdaság átalakítása és a vele járó államosítás egyre több vízimalom leállását eredményezte. 1961. szeptember 2-án a tatabányai XV/b akna súlyos vízbetörése végleg megszüntette az angolkert Kék forrását és a Tata területén feltörő forrásokat, a Fényes-forrással együtt. Ezzel megpecsételődött a még vízi erővel működő tatai malmok sorsa.

A malmokat az őket hajtó vízfolyások alapján szokás csoportosítani.

  • A Cseke-tó lefolyó vize hajtotta az ún. Cseke kallót, a későbbi Kása-malmot. Ugyanezen a vízen működött a Máz- vagy Pacsirta malom.
  • Az angolkertben eredő Pokol forrás vize hajtotta a Pék malmot.
  • A műromokon átfolyó Kis-források és a Kék-forrás elfolyó vize a Malom patak, Kristály uszoda után vízimalmok sorát hajtotta, az ún. Malom-patak.
  • A Kristály uszoda alatt dolgozott a Sándor-malom. Hartl Sándor bérlőről Hartl-, majd később a keresztnevéről, Sándor-malomnak nevezték el. (Ma panzió üzemel az épületben.)
  • A Sándor-malomtól egy jó kőhajításnyira működött a Fellner Jakab által 1760 körül épített Ruppert vagy Miklós-malom. (Ma bolt és kocsma). Legutolsó tulajdonosa Pályka Dezső volt.
  • A Miklós-malommal szemben az Ady Endre utca túloldalán, a Melegvíz (ma Kodály-tér) partján, három néven: a Tóvárosi-, Szőgyéni-, Czégényi-malom.
  • A Czégényi-malom szomszédságában 1900-as évek elejéig működött az Öreg kalló-malom (ma Tóvárosi Fogadó.)
  • Az Öreg kalló mögött volt az ún. Gyári-malom (Turistaszálló, majd Halászcsárda).
  • Ezt követte az Öreg-tó mellett, a festők által leggyakrabban megörökített Pötörke-malom. Nevét onnan kapta, hogy Pötörke Júliannának volt a hozománya. Utolsó tulajdonosa Csontos Béla. Jelenleg az Országos Műemléki Hivatal alkotóháza. A bőrgyár mellett szerényen húzódott meg a József-malom. Utolsó tulajdonosa Tárnok András volt. (Ma áruház működik benne.)
  • A József-malommal szemben, az Alkotmány utca másik oldalán működött a Nepomucenus – más néven Gödör-, vagy Völgyi-malom. Fellner Jakab tulajdona volt. Nevét a malom homlokzatának szemöldökpárkánnyal koronázott íves fülkéjében álló Nepomuki Szent János faszobráról kapta. (Ma a Német Nemzetiségi Múzeum működik benne.)
  • A Mikoviny utca és Gesztenye fasor találkozásánál találjuk a „Belső Kitrájber”, ismertebb nevén a Berta-malmot. Utolsó bérlője Hüttner László volt. (Jelenleg átalakították szállóvá és modern sportcentrummá.)
  • Az Öreg-tó középső zsilipjénél épült Tata híres műemlékmalma, a Cifra-malom. Utolsó bérlője Johannesz Ferenc volt. A malom első említése 1587-re tehető. Az ezidőtájt álló malmok közül egyedül a Cifra-malom vészelte át a török háborúkat. Egészen az 1960-as évek végéig őröltek benne. Az évszázadok folyamán többször felújították, 1753-ban barokk stílusúvá építették át. Az épület üresen áll, dacolva az idő viszontagságaival. Osztrák tulajdonban van.
  • A Fényes-források lefolyó vizén, a várostól két kilométerre épült a Réti-malom. Utolsó tulajdonosa Czégényi Gyula volt. Utoljára az Egyetértés Mgtsz. borjúnevelőnek használta.
  • A középkori Tata közepén, az ún. Burgundián működött a Wéber-malom malomfője és rekesztője Burgundia-, későbbi nevén Kotyogó-malom.
  • A Kismosó és a Kertaljai-völgy forrásainak lefolyó vize hajtotta a Wéber-malmot.

Állandó programok, rendezvények

Szent György napi lovasünnep

Tatai Patara

Tatai Sokadalom

Víz Zene Virág Fesztivál

Barokk Fesztivál és zenei mesterkurzus

Kertvárosi nap, Pezsgőgyári Díjugrató Lovasverseny

Öreg-tavi nagy halászat

Tatai Vadlúd Sokadalom

Tata nem csak a vizek, de a fesztiválok városa is már.

Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon a fb.me/varazslatoseleterzes címen, illetve üzenetet is küldhetsz az oldalnak a m.me/varazslatoseleterzes címen.