Balatonederics

A keszthelyi hegység miatt Balatonederics valóságos kirándulóparadicsom.

A Keszthelyi-fennsík keleti szélénél helyezkedik el. A Balaton északi partján haladó 71-es főút és a Balatont Sopronnal összekötő 84-es főút találkozásánál.

A községet 1214-be említik először. A török háborúk idején hol a törökök, hol Szigliget várának katonasága fosztogatta. 1572-ben a törökök porig égették. A betelepülő lakosság megélhetésének forrása a szőlő- és gyümölcstermesztés volt.

A község római katolikus temploma kis magaslaton, valószínűleg középkori alapokon épült 1895-ben, eklektikus stílusban. A szőlőhegyeken szép népi stílusú présházak sorakoznak. A település számos pincéje csatlakozott már a térségi borút egyesülethez.

Nevezetességei:

  • Afrika Múzeum és Állatkert
  • A településen négy fokozottan védett barlang található, a Csodabogyós-barlang, a Döme-barlang, a Jakucs László-barlang és a Kessler Hubert -barlang.
  • Fekete kastély
  • Keresztelő Szent János templom

Afrikai szavanna a Balatonnál

A mesebeli Afrika hangulatát idézi meg a Balatonederics határában található Afrika Múzeum. A múzeumban trófeák százai és egy érdekes néprajzi kiállítás, a körülötte elterülő több hektáros területen pedig egy mini szafari park található.

A községet Balatongyörök felé elhagyva jutunk az Afrika Múzeumba, amelynek belső termeiben afrikai gyűjtemény, kívül többek között maszáj kunyhók és élő afrikai állatok láthatók.

Afrika Múzeum és vadaspark

Az évtizedeken át Tanzániában élt Nagy Endre vadász és zoológus 1984-ben költözött vissza Magyarországra balatonedericsi villájába, ahol megalapította saját gyűjteményéből a múzeumot.

A házban találjuk a kiállítást, Nagy Endre egykori dolgozószobájában személyes tárgyait, íróasztalát, könyveit, és megannyi érdekes afrikai csecsebecsét láthatunk. A többi szobát és a folyosókat is beterítik a különböző trófeák, kipreparált állatbundák, oroszlán, vaddisznó, antilop, leopárd, orrszarvú, elefánt, hogy csak a leglátványosabbakat említsük.

A birtokon egy apró szafari parkot is létrehoztak, még a puputevére is fel lehet ülni, de vannak itt zebrák, struccok, antilopok, bivalyok is. Természetesen pónin is lehet lovagolni.

Néhány maszáj kunyhót is építettek a parkba, életnagyságú bennszülött fotókópiák őrzik a teljesen üresen álló kunyhókat. A birtokon nyitott terepjáróval is körbevezet minket egy igazi hús-vér afrikai fiatalember.

A birtok végén, egy dombon kilátótoronyból élvezhetjük a kilátást a Szigligeti-öböl felé.

Mondanunk sem kell, elsősorban kisgyerekes családok körében népszerű a hely, játszóteret, ajándékboltot és kávézót is találunk a komplexumban.

Megközelítés: a 71-es út mellett Balatonederics és Balatongyörök között félúton. Tábla jelzi a múzeumot, előtte ingyenes parkoló.

A barlangról

A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét, amelynek itt találjuk északi elterjedési határát.


A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen immár 6 kilométer, mélysége -136 m (a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt (cseppkövek stb.) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.

Méreteiből, látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására.

Kilátópontok Balatonedericsen

  • Öreg-hegy (Ederics és Nemesvita között) (200m)
  • Új-hegy, Póragi szőlők (200m)
  • Bakosdomb (160 m)
  • Malonyai-domb  (200 m)

Kilátópontok a környéken

  • Balatongyörök:
    – Becehegyi kápolna (190m)
    – Batsányi kilátó (Pap-hegy 270 m)
    – Szépkilátó 71-es út mellett (130 m)
    – Bél Mátyás kilátó (Garga-hegy 221 m)
    – Pad-kő kilátó (409 m)
  • Vonyarcvashegy:
    – Szent Mihály Kápolna (Szent Mihály domb, 134 m)
    – Kitaibel Pál kilátó (Vashegy, 220 m)
  • Gyenesdiás:
    – Berzsenyi kilátó (Pető-hegy, 355 m)
    – Festetich kilátó (Kerek-hegy, 210 m)
  • Cserszegtomaj:
    – Margit kilátó (160 m)
  • Lesencetomaj:
    – Kő orra (399 m)
  • Vállus:
    – Láz-hegyi kilátó
  • Szigliget:
    – Szigliget Várhegy (229 m)
    – Óvár (182 m)
  • Hegymagas:
    – Lengyel kápolna (210 m)
    – Szent György hegy hegytető (415 m)
    – Bazaltorgonák (320m)
  • Badacsony:
    – Tördemici kilátóhely (380 m)
    – Ranolder kereszt (380 m)
    – Kisfaludy kilátó (438 m)
  • Tapolca-Diszel:
    – Csobánc hegy (375 m)
  • Hegyesd:
    – Hegyesdi várhegy (281 m)
  • Sümeg:
    – Sümegi várhegy (240 m)
  • Révfülöp:
    – Fülöp-hegyi kilátó (276 m)

Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című művében ekképp ír a Szépkilátónál őt ért élményekről:

„Sohasem felejtem el azt a pillanatot,
Amikor ezt a tündérországot megláttam….
Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna,
Lelkemet ihlet, gyönyör ragadta el.
Soha nem láttam még ehhez hasonló gyönyörű tüneményt,”

(Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük