Minden, amit a medvehagymáról tudni kell!

A tavaszi friss levegő és napsütés túrázni hívja a természet kedvelőit. Szinte azt sem tudjuk, hová nézzünk, annyi szépséget tartogat az ébredő tavaszi táj a Gerecsében. A Gerecse hegység ölelésében fekvő Tardost az erősen emelkedő Bányahegyi út felől elhagyva, a kőbányát érintve, hatalmas medvehagymamezőre bukkanhatunk. A másik irányból, a falut elhagyva, a Malom-völgyön túl, egy erdei úton lehet megközelíteni, hazánk egyik legnépszerűbb medvehagyma lelőhelyét. Egy köves úton kanyarogva egyszer csak, egy káprázatos medvehagyma mező tárul elénk a Gerecsében, ameddig a szemünk ellát. A tavaszi erdőben az égig érő bükkfák között sétálva és a halk patakcsobogást hallgatva, a fokhagyma bódító illata árad felénk, amely a nagyra becsült medvehagymáé. A medvehagyma a tavasz egyik hírnöke és állítólag a medvék kedvenc téli álmot követő csemegéje.

A finom növény kora tavasszal április első felében jelenik meg, május elején virágzik, majd el is szárad. A hagymaszüretet és a szemet gyönyörködtető virágzást sem érdemes kihagyni!

A fokhagymára emlékeztető illatú és ízű, vadon termő fűszernövény felhasználásának számtalan módja ismert, fogyaszthatjuk nyersen, feldarabolva és szárítva pedig izgalmas fűszere lehet a salátáknak is. Eltartható aprítva sóval összekeverve, olajban, szárítva, valamint a legegyszerűbb ha lezárt nejlonzacskóban lefagyasztjuk. Frissen a legfinomabb és leghatékonyabb. A gyógyhatású növényből készíthetünk medvehagyma krémlevest, pestót, pogácsát.

A friss leveleket legjobb virágzás előtt levágni. Érdemes megvárni, amíg megfelelő méretű lesz állomány, addig hagymánként csak egy levelet lehet levenni, így a hagyma további fejlődését nem gátoljuk. A szedésnél figyelni kell, mert több, hasonló levelű növénnyel össze lehet téveszteni, amelyek mérgezők. Ilyenek a gyöngyvirág, az őszi kikerics. De egyik növény levelének sincs megdörzsölve fokhagyma illata, csak a medvehagymának. A gyöngyvirág egy tőből két-három levelet hoz, míg a medvehagyma csak egyet. A gyöngyvirág levélnyele lila, hengeres, a medvehagymáé zöld és szögletes.

Az immunrendszert-erősítő és méregtelenítő hatása miatt fogyasztása javasolt. Ezért különösen alkalmas a szervezet tavaszi salaktalanítására, és elősegíti az idült bőrbetegségek gyógyítását is.

Nincs a földön még egy olyan növény, amelyik ennyire hatásosan tisztítaná a gyomrot, a bélrendszert és a vért, mint ez. Talán azért is annyira jótékony hatású, mert fő hatóanyaga a fokhagymában is megtalálható, kén tartalmú allicin és allicin rokon vegyületek. A friss növény tartalmaz még illóolajat, flavonoid-glikozidokat, C-vitamint és nyomokban prosztaglandint. Termése 18,8% zsírolajat és 21,4% fehérjét tartalmaz.

Baktérium-, és gombaölő hatása révén a gyomor és bélrendszer fertőzései ellen alkalmazható. Vastartalma magas. Csökkenti a vérnyomást. Enyhíti a fejfájást és a szédülést. A legújabb kutatások szerint a koleszterol-bioszintézist csökkenti. Antibiotikus hatását is kimutatták. Idült köhögésre is jó, mert oldódik a váladék és ezzel szűnik a légszomj. Az idős korban oly gyakori tüdőkór és vízkór esetében is a legmelegebben ajánlható gyógyszer.

A fokhagymával összehasonlítva több előnye is ismert. Aktívabb a hatóanyag tartalma, olyan hasznos vegyületek is előfordulnak benne, amelyek a termesztett fokhagymában nem találhatók, vagy a fokhagymában csak kis koncentrációban fordulnak elő, illata jóval enyhébb.

Nemsokára kezdődik a medvehagyma szezonja és a medvehagyma rajongói hamarosan ellepik a fokhagymaillatú erdőket.  

Aki érintetlen természetre, békére, illatos levegőre és lenyűgöző látványra vágyik, legjobb választás a Gerecse.

Medvehagymás túrós pogácsa receptje az alábbi oldalon érhető el:

Mesebeli tájakon az Őrségben

Az Őrségben barangolva nem lehet elmenni a meseszép környezetben található nevezetességek mellett.

Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak. Talán az egyetlen tájegység hazánkban, amelynek elnevezését nem földrajzi fogalom, hanem saját történelme adja.

Felsőszölnök Magyarország legnyugatibb települése Vas megyében, Szentgotthárdtól tizennégy kilométerre, a magyar-szlovén-osztrák határ és kultúra találkozásánál települt község. A falu központjától négy kilométerre, 384 méter magasságban, a magyar-osztrák-szlovén határ találkozási pontján áll a három ország címerével díszített hármashatárkő.

Felsőszölnök történetének legnevezetesebb személyisége Kossics József plébános, aki nyelvészként, történészként és néprajzkutatóként is a szakma elismert alakja volt. Az első magyarországi szlovén tájmonográfia és számos kötet szerzője. Síremléke a temetőben, emléktáblája a templom falán található.

A Szlovén-vidék Közhasznú Nonprofit Kft. erdei iskolás programokkal, kézműves és gasztronómiai műhelymunkákkal, helyben készült ételekkel és természetesen zamatos gyümölcslevekkel várja minden kedves vendégét. 

A domborzati viszonyok és a növénytakaró alapján a táj magashegységi jellegű, az Őrségi Nemzeti Park része.

A természetvédelem őrizte tájon, a magashegységi levegőn, egyedülálló játszótéren játszhatnak a gyerekek.

Maga a hely látványa igazi élmény a gyereknek és a felnőttnek egyaránt.

6 gyönyörű focipálya az Őrségben

Futballista voltam, de úgy beszélhetek az életemről, mint egy szerelmi történetről. De ki mondhatná azt, hogy ez nem egy love story?

Puskás Ferenc

Ahogy barangoltam az Őrségben az jutott eszembe, milyen jó lehet azoknak a fiataloknak, akik ilyen meseszép környezetben focizhatnak gyermekkorukban. Vajon, akik itt nőnek fel, nekik is különlegesnek számít vagy megszokták és fel sem tűnik nekik?

Aki látott már gyerekeket focizni, vagy gyerekként maga is rúgta a labdát, az jól tudja, hogy a gyerekfoci a játék szeretete és a lelkesedés miatt, jobban szerethető. Náluk a taktika nem kap akkora hangsúlyt, mint a felnőtt profik játékában.

A foci csapatjáték, nem pedig egyszemélyes. Csapatként győzünk, és minden játékos jobb egy igazi csapat részeként.

Fernando Torres

Magyarlakon nem lehetett elmenni a focipálya mellett. A magyarlaki pálya magáért beszél.

Csörötneken is meseszép környezetben játszhatnak a focisták. Könnyen megközelíthető, egyből a főút mellett található.

Őriszentpéteren igazi szemet gyönyörködtető helyre érkeztem, ahogy megpillantottam talán a legszebbet, mind közül.

Meg kellett állni Szalafőn is, ahol lenyűgöző természetközeli helyen található a pálya és közvetlenül mellette a gyerekeknek szuper játszóteret alakítottak ki.

Máriaujfalu központjában csodaszép környezetben focizhatnak a gyerekek.

Felsőszölnökön a természetvédelem őrizte tájon, a magashegységi levegőn, egyedülálló focipályán játszhatnak a gyerekek.

A szakemberek szerint heti két-három alkalom elegendő, amennyiben hobbiként focizik a gyerek. Abban az esetben, ha valaki labdarúgót szeretne nevelni a gyerekéből, az általános iskola első két évében, akkor is elég a heti két alkalom. Az alsó tagozat ötödik osztályában ez emelkedhet heti három, négy alkalomra.

A gyerekfoci célja

  • jó kikapcsolódás számukra
  • jobb lesz az állóképességük
  • tetszik nekik a versengés
  • trükköket tanulnak

A gyerekfociban nem feltétlenül a végső győzelem és éremszerzés motiválja a gyerekeket, hanem magát a versengést szeretik.

Sok gyerek mégis abba hagyja focit. Ahogy egyre nőnek más szabadidős tevékenység is elvonja a figyelmüket. A legtöbbször több olyan tényező akad, ami miatt végleg abbahagyják a focit.

  • elvesztették az érdeklődésüket
  • az edző kivételezett valamelyik társukkal
  • túl nagy volt a győzelmi nyomás
  • a csapattagok nem jöttek ki jól egymással
  • más sport elkezdte jobban érdekelni őket.

Nagyon szeretik a gyerekek a focit. A labdarúgás mindenütt ott van, és egy olyan sportág, amit a világon mindenhol kedvelnek. Azért ajánlatos a gyerekeknek a foci, mert az edzéseken mindenki jól érzi magát. Ki van elégítve a gyerekek mozgásigénye, játékigénye. Viszonylag kis anyagi ráfordítás szükséges, hiszen a focihoz igazából csak két ember és egy labda szükséges.

A focimeccs előtt mindig van egy pillanatnyi csend. A játékosok a helyükön állnak, a falemberek mozdulatlanok, és minden lehetséges. Majd, mint egy karambolban, minden nekiütközik valami másnak. A labda röppen, a csont reccsen, és a kettő közötti idő közelebb áll a négy másodperchez, mint az öthöz.

A szív bajnokai című film

Azok a gyerekek, akik ilyen csodás helyeken focizhatnak, igazán szerencsésnek érezhetik magukat. Itt biztos minden gyerek szívesen focizik.

Sok gyerek álmodozik, hogy egyszer híres focista lesz.

6 meseszép játszótér az Őrségben

Az Őrségben barangolva nem lehet elmenni a meseszép környezetben található játszóterek mellett. Maga a hely látványa igazi élmény a gyereknek és a felnőttnek egyaránt. A fa tornyok, fa várak, kombinált mászókák az óvódás korú gyermekek számára jelentenek igazán tökéletes szórakozást.

A szabad levegőre a gyermeknek szüksége van az ideális fejlődéshez. A testmozgás javítja a vérkeringést, erősíti és fejleszti az izomzatot és ezáltal a csontrendszer is erősödik. Ideális helyszín lehet a játszótér, ahol izgalmas játékokat próbálhatnak ki, új barátokat ismerhetnek meg. A játszótéri eszközök rengeteg célt szolgálnak. Mászókázás közben például javul az egyensúly, finomodik a szem-kéz és a szem-láb koordináció, fokozatosan kialakul az egészséges testkép a gyerekben.

A gyermekek különös fontosságú tere a játszótér.

Őriszentpéteren található a környék legjobb játszótere a focipálya mellett. A természetközeli szabadidőparkban minden gyermek megtalálja a számára ideális játékot.

Vannak hinták, csúszdák, rugós játékok. Fa vár és házikó várja az ide érkező gyerekeket. Drótkötélpálya és homokozó is létesült.

Külön odafigyeltek, hogy az élővilágot bemutató színes információs táblákat tettek ki, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltsék. Ezen kívül még madárfigyelő torony is megtalálható a gyönyörű, gondozott játszótéren. Az ős fás parkban sétálva egy hidacskán átkelve számos játékot fedezhetünk fel. Lengő teke, lengő hinta, és számos függeszkedő játékot. Nagyokat lehet sétálni az árnyas fák alatt.

Már a látvány miatt érdemes ellátogatni Őriszentpéter központjába.

Gyönyörű környezetben találjátok a játszóteret Szalafőn, az Őrség egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén. Egyik vonzereje az, hogy az amúgy is hatalmas füves területen található, egy erdő melletti részen, ahol bármerre lépünk gomba nő. A játszótér tematikája ugyan szokványos csúszda, mászóka, homokozó, hinta. A szülők, nagyszülők a padokon ülhetnek. A játszótér a focipálya mellett található.

Csörötneken egy kisebb játszótér van klasszikus játszótéri elemekből. Már eleve a helyszín tökéletes: az amúgy is kellemes és gyönyörű parkban, itt is a foci pálya mellett alakították ki, a lombos fák mellett és erdő közelében kapott helyett. Itt igazán jó levegőn és remek környezetben játszhatnak a gyerekek.

A háborítatlan tiszta levegőjű természeti környezetben lévő és csodálatos természeti adottságokkal rendelkező Apátistvánfalva község központjában egy igazán lenyűgöző játszóteret alakítottak ki a gyerekeknek.

Szakonyfalu az Őrség egyik legészakibb települése. A települést körülöleli az erdő. A játszótér hangulatos, nagyon nyugodt légkörben található.

Alsószölnök egész területe Magyarország legnagyobb tájvédelmi körzete, ahol takaros kis parkot alakítottak ki. Szép fasor veszi körül a játszóteret, a fákon túl egy kis rét található.

Felsőszölnök Magyarország legnyugatibb települése Vas megyében, Szentgotthárdtól tizennégy kilométerre, a magyar-szlovén-osztrák határ és kultúra találkozásánál települt község. A falu központjától négy kilométerre, 384 méter magasságban, a magyar-osztrák-szlovén határ találkozási pontján áll a három ország címerével díszített hármashatárkő.

A domborzati viszonyok és a növénytakaró alapján a táj magashegységi jellegű, az Őrségi Nemzeti Park része. 

A természetvédelem őrizte tájon, a magashegységi levegőn, egyedülálló játszótéren játszhatnak a gyerekek.

Az Őrség varázslatos látnivalói

Teljesen elbűvölő Magyarország e csodálatos tája, ahol rengeteg a látnivaló, kulturális emlék. Számos természeti csodára lelhetünk rá, amit sajnos kevesen ismernek.

Kristálytiszta vizű források, patakok, rétek és kaszálók, lombos és fenyőerdők váltják egymást, ahol a rájuk jellemző gazdag élővilággal ismerkedhet az erre járó. Zavartalan csend, nyugalom, jó levegő, a természet szépsége és az őrségi vendégszeretet fogadja a látogatókat.

Vas megye délnyugati részén elterülő Őrség történeti és néprajzi régió, mely részben átnyúlik a trianoni határokon túlra, Szlovénia és Ausztria területére is. A túlnyomórészt az Őrségi Nemzeti Park védelme alatt álló tájegység jellegzetes falvai máig őrzik az ősi „szeres” településformát, melynek jellemzője a néhány, egymáshoz közel épített házból álló, eredetileg rokoni kisközösségeket alkotó „szerek” laza hálózata. 

Ezt az építkezési módot és a hagyományos életvitelt mutatja be Szalafő-Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes.
A népi építészet jeles darabjai a haranglábak, kódisállásos házak, lábaspajták.
A kővárak építése nem volt jellemző. Ezek védelmi szerepét az Árpád – kori erődszerű templomok látták el.

Őrvidék, honnan ered ez a szokatlan név? A honfoglaláskor a magaslatokon megtelepedett magyarok innen tartották szemmel és védelmezték a frissen szerzett területek határait. Az itt élők közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak, a határok őrzéséért különböző kiváltságok jártak nekik.

A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványai a tőzegmohás lápok és láprétek. A sok csapadék és magas páratartalomnak köszönhetően az ország egyik gombákban leggazdagabb területe. Az erdők mélye és a legelők ízletes vargányát, galambgombákat, sárga rókagombát rejtenek.

Sokszínű az állatvilága. Egyedülálló a lepkefaunája, és kimagasló a vadállománya. Az Őrségi Nemzeti Park legfényesebb ékkövei a lepkék. A nappali lepkék kb. 120 különböző faja fordul elő az Őrségben és a Vendvidéken.

Az itt élő emberek megélhetését elsősorban az állattartás biztosította. Használati tárgyaik jelentős részét is maguk készítették. Napjainkban a turizmusnak köszönhetően ismét fellendülőben van néhány kismesterség: gerencsérség, kópickötés, zsuppkötés, kosárfonás. A szokások és hagyományok az év különböző rendezvényein bemutatva, megismertetve tovább élnek, hiszen „Múlt nélkül a jelen silány, a jövő bizonytalan!”

A természeti, néprajzi és kultúrtörténeti értékek megóvására és azok megismertetésére 2002. március 1-jén megalakult az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság. Tanösvények, bemutatóhelyek, múzeumok várják az idelátogatókat, akik szakvezetéseken betekintést nyerhetnek e táj sajátosságaiba.

Hazánk egyik legérintetlenebb régiója, amely látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak.

Barangolás az Őrségben

Az Őrség lenyűgöző és természetes. Rengeteg programot, vásárt, fesztivált, kínál. Kevés olyan mesébe illő, természetközeli és varázslatos vidék van az országban, mint az Őrség. Egyre többen veszik célba ezt az idilli helyet, mivel e békés táj teljesen kikapcsol a monoton hétköznapokból.

A történelmi Őrség központja a kilenc szerből álló Őriszentpéter, rajta kívül még 21 magyarországi és nyolc szlovéniai települést sorolunk a tájegységhez, de turisztikailag a Szentgotthárdtól délre fekvő Vendvidéket és a Zala megyéhez tartozó Hetés néhány falvát is ide értjük. Az Őrség legkönnyebben személyautóval járható be és sokkal több mindent láthatunk így. A régióra az aprófalvas települések jellemzőek, két városa, az Őrség kapuja címmel büszkélkedő Szentgotthárd és Körmend, a Nemzeti Parkot északon határoló Rába folyó völgyében fekszenek. Itt is találhatunk szállást, ráadásul Szentgotthárdon termálvizes élményfürdő is bővíti a kínálatot. Ahhoz, hogy teljesen magunkévá tegyük az Őrségre oly jellemző vidéki nyugalmat, a legjobb választás egy panzió vagy vendégház valamelyik kis faluban.

Középkori templom az Őrség szívében

Őriszentpéter legjelentősebb látnivalója a román kori Szent Péter templom és a középkori téglaégető építménye. A városka szélén, a Templomszeren áll a fák között megbújó kis Árpád-kori templom.

A templom története

Az 1200-as években emelt épületet, a török veszély közeledtével, 1550 körül erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. A török csapatok fosztogatását a környék földesurai a megerősített udvarházakba, erődökbe telepített katonasággal próbálták megakadályozni. Az őriszentpéteri erődtemplomban is több tucat katona állomásozott, de az 1664-es ostromot nem tudták kivédeni és a török lerombolta az erőd falait, hadászati jelentőségét többé már nem kapta vissza a templom. Egykori katonai szerepére csak a mély sáncárok utal a templomkertben. Az újjáépített egyhajós templom, amelynek tornyát egybeépítették a nyugati homlokzattal, a XVII. század elejétől a protestánsok tulajdonába került, és csak 1732-ben lett ismét a katolikusoké.

Középkori téglaégető

A templomtól keskeny ösvény vezet a pár perc sétával elérhető középkori téglaégetőhöz. Az eredeti kemence a XVI. század elején épült, és feltehetőleg itt égették ki a templom erődítéséhez felhasznált téglákat is. Az építmény fölé védőtetőt építettek, alatta a helyszínről előkerült leletek láthatók.

Az őrségi népi építészet eszenciája

A hét, jellegzetes őrségi településből, szerből álló Szalafő Pityerszer névre hallgató része egy kicsi skanzen. Különlegességét az adja, hogy más skanzenekkel ellentétben itt az épületek máig az eredeti helyükön vannak.

A pityerszeri skanzen épületei

Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületei az 1700-as évekbeli állapotot őrizték meg. Az épületek ma is az eredeti környezetükben, korhű berendezéssel állnak a látogatók rendelkezésére.

A pityerszeri szabadtéri múzeum legrégebbi épülete az egyszerű, zsúpfedeles boronaház, a Csordás-ház. Ez a fajta épület az első háztípusok egyike, a honfoglalás kori jurtákat váltotta fel. A meglehetősen kezdetleges épület egyetlen helyiségből áll, és itt alakították ki a kémény nélküli tűzhelyet, mai szemmel nézve nehezen képzelhető el az élet ebben a füstös, döngölt padlójú, bútor nélküli házikóban.

Szalafő

Szalafő talán az Őrség legtöbb népi értéket őrző települése. A szlovén határ közelében fekszik, a Zala folyó forrásvidékén. Elnevezése a helyiek által Szalának nevezett Zala folyó, és a “fej” – a folyó kezdetét, forrását jelző – főnévnek az összetételéből származik.  A Zalának valójában nincs forrása. A falutól 4 kilométerre, északnyugati irányban található Fekete-tó lápjából bújnak elő az apró vízfolyások, tocsogók, amelyekből egyszer csak elénk bukkan a patak, amelyre már rámondhatjuk: „ez a Zala”.
A Fekete-tó sem valódi tó, sokkal inkább süppedős lápvidék. Az erdőkkel körülvett lápréten több jégkorszaki maradványfaj található, például a ritka rovarevő növény, a kereklevelű harmatfű. A Fekete-tó környéke ma szigorúan védett terület, csak előzetes bejelentkezéssel, vezetővel látogatható.


Szalafő faluképi szempontból is védett község, 7 szerből áll (Alsószer, Templomszer, Gyöngyösszer, Csörgőszer, Papszer, Pityerszer, Felsőszer), melyek a patak két partjának lejtőin, illetve a forráságak által közrefogott dombok peremein helyezkednek el.
A központban pihenőhely és igényesen épített gyermekjátszótér is várja a látogatót.
A Templomszer nevét, a dombtetőt uraló református templomról kapta, melyet 1839-42-ben építettek. Egy helyi anekdota szerint a templom alapját a felsőszeriek ásták ki úgy, hogy az épület majdan feléjük, nyugatra nézzen. Ezzel azonban az alsó- és gyöngyösszeriek nem értettek egyet, ezért egy éjszaka betemették az alapot és újat ástak, amelyet a maguk irányába, kelet felé tájoltak. Így épült fel a templom, amelynek mindkét szer felé van egy-egy bejárata.


Az Őrség “fekete aranyának” mondják a tökmagolajat. Az 1900-as évek óta termesztenek errefelé olajtököt, és a magjából sajtolással nyerik az olajat. A tökmagolajütés módszerét Burgenlandból lesték el az őrségiek. Ezzel az eljárással nem sérülnek, illetve bomlanak le a telítetlen zsírsavak és vitaminok. Napjainkban, az egészséges életmód térhódításával, újra a figyelem középpontjába került a tökmagolaj. Szalafőn is több porta akad, ahol foglalkoznak vele.

Néhány különleges Őrségi kulturális örökség

Vendvidék – barangolás Orfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy falvakban.

A Vendvidékre a szórvány településszerkezet jellemző. Néprajzilag is önálló, sajátos kultúrát őriz ez a táj. Egy-egy ház külön áll a dombokon, körülötte helyezkednek el a rétek, szántók, és a kaszálógyümölcsösök. Vend nemzetiségiek élnek a vidéken, a hagyományaik építészetben, gazdálkodásban, szokásokban mutatkozik meg.

Vendvidék látnivalói:

  • 1823-ban épült orfalui harangláb
  • templom látogatás Apátistvánfalván
  • „tóka”, mely 2-3 méter mély kb. 2 méter széles gödör, esővízzel töltődik fel, a vízzáró agyagréteg nem engedi a vizet elfolyni
  • kétvölgyi hajlított lakóház: 17. századi zsúpfedeles, tömésszerkezető, boronafalú parasztház a Fő utca 36. szám alatt
  • 1865-ben épült ritkaházi harangláb
  • kódisállásos ház, ami előteret képez a konyha és a pitvar között

Viszák ősi falumagja – a maihoz hasonlóan – a patak mellett feküdt. A faluban található szeszfőzdét a II. világháború előtt a község tehetősebb gazdái alapítottak. Deportálások után az önkormányzat vette át a szeszfőzde irányítását. Több emberöltő óta nagyon sokan jártak és járnak ide fizetni, így lett messze földön híres a viszáki pálinka. 

  • Kitelepítettek faszobra, a Böhm, a Török és a Dávid családok 
  • Pajtaszínház – Szarvas József, a Nemzeti Színház mővésze 2006 óta rendszeresen rendezvényeket szervez. 
  • budapesti Szabadság-szobor modellje, Gál Erzsébet alkotása

Szeretnél az ország egyik legszebb helyén feltöltődni testileg és lelkileg? Válaszd az Őrséget!

További érdekességeket olvashatsz: http://varazslatoseleterzes.hu/ oldalon.

Tökéletes hely a feltöltődésre

5 évvel ezelőtt ellátogattunk Máriagyűdre egészen véletlenül, nem volt a terv része, valami oda vonzott minket. Ott tudtuk meg, hogy egy csodatévő zarándokhelyre érkeztünk. Bementünk a templomba, és kértünk mi is egy csodát az életünkbe. Ha Pécs környékén jártok, Harkányban vagy Siklóson, netán a Villányi borvidéken, nézzetek be Máriagyűdre is.

Akár hiszünk benne, akár nem, a csodatevő, gyógyító energiáknak adhatunk egy esélyt. Nem kell feltétlenül vallásosnak lenni ahhoz, hogy megnézzünk egy ilyen magasztos helyet, benézzünk egy régi, mégis új templomba. A templom falát több helyen is a csodás gyógyulások után hálát adó családok táblái borítják. Vagy egy kellemes sétát tegyünk a templom körül futó túraúton. Máriagyűdöt mindenkinek ajánlom, nem fogtok csalódni. A kellemes feltöltődés után jó kis időszak köszöntött be az életünkbe.

Mindannyiunknak szüksége van megpihenésre, töltekezésre, a bizalom megerősítésére. Nehéz időkben a kegyhely csodájából merítettek erőt és hitet. Máriagyűdre érdemes ellátogatni, aki egy kis feltöltődésre vágyik.

A máriagyűdi templomot évente több, mint százezer zarándok keresi fel. A villányi hegység déli oldalán, az Esztergomból induló Magyar Zarándokút végállomásánál található. A festői környezetben lévő Máriagyűd a Mária tisztelet legrégebbi magyarországi kegyhelye, és több jelentős zarándok-út csomópontja.

A környék látnivalói

Máriagyűd közvetlen környezethez tartoznak, s gyalogosan megközelíthetők:

Szentkút: A kegyhely parkolójától keletnek induló utca visz ki a Szentkúthoz. Ennek télen-nyáron iható hűs vizét a hagyományos “gyűdi korsókban” vitték haza régente a zarándokok.

Csukma-hegy: kereszt. A Plébánia épülete alatt induló turista-ösvényen egy óra járásnyira fekszik erdős hegyoldaltól és szőlőültetvényektől övezve, tövében gyönyörű kilátással.

Máriagyűdi református templom: A máriagyűdi reformátusok a használatukból kikerült kegytemplom helyébe csak a XVIII. század második felében építhettek fatemplomot a mai református templom helyén, amit 1770 és 1775 között rossz állapota miatt bezárattak. 1807-ben emeltek helyébe kőtemplomot az eklézsia költségén copf stílusban.

Csodabogyó tanösvény: A kegytemplom főlépcsőjének lábától indulva máriagyűdi református templomnál hagyja el a falut a tanösvény, hogy kellemes sétaút során vezessen fel a kilátóhoz, bemutatva a Tenkes-hegy növény- és állatvilágát. Innen a vadászház mentén tovább haladva több kirándulócélpontot is választhatunk.

Máriagyűdön mindent átjár a meghittség varázsa. Legalább egyszer ezt is látni kell!

Balatonederics

A keszthelyi hegység miatt Balatonederics valóságos kirándulóparadicsom.

A Keszthelyi-fennsík keleti szélénél helyezkedik el. A Balaton északi partján haladó 71-es főút és a Balatont Sopronnal összekötő 84-es főút találkozásánál.

A községet 1214-be említik először. A török háborúk idején hol a törökök, hol Szigliget várának katonasága fosztogatta. 1572-ben a törökök porig égették. A betelepülő lakosság megélhetésének forrása a szőlő- és gyümölcstermesztés volt.

A község római katolikus temploma kis magaslaton, valószínűleg középkori alapokon épült 1895-ben, eklektikus stílusban. A szőlőhegyeken szép népi stílusú présházak sorakoznak. A település számos pincéje csatlakozott már a térségi borút egyesülethez.

Nevezetességei:

  • Afrika Múzeum és Állatkert
  • A településen négy fokozottan védett barlang található, a Csodabogyós-barlang, a Döme-barlang, a Jakucs László-barlang és a Kessler Hubert -barlang.
  • Fekete kastély
  • Keresztelő Szent János templom

Afrikai szavanna a Balatonnál

A mesebeli Afrika hangulatát idézi meg a Balatonederics határában található Afrika Múzeum. A múzeumban trófeák százai és egy érdekes néprajzi kiállítás, a körülötte elterülő több hektáros területen pedig egy mini szafari park található.

A községet Balatongyörök felé elhagyva jutunk az Afrika Múzeumba, amelynek belső termeiben afrikai gyűjtemény, kívül többek között maszáj kunyhók és élő afrikai állatok láthatók.

Afrika Múzeum és vadaspark

Az évtizedeken át Tanzániában élt Nagy Endre vadász és zoológus 1984-ben költözött vissza Magyarországra balatonedericsi villájába, ahol megalapította saját gyűjteményéből a múzeumot.

A házban találjuk a kiállítást, Nagy Endre egykori dolgozószobájában személyes tárgyait, íróasztalát, könyveit, és megannyi érdekes afrikai csecsebecsét láthatunk. A többi szobát és a folyosókat is beterítik a különböző trófeák, kipreparált állatbundák, oroszlán, vaddisznó, antilop, leopárd, orrszarvú, elefánt, hogy csak a leglátványosabbakat említsük.

A birtokon egy apró szafari parkot is létrehoztak, még a puputevére is fel lehet ülni, de vannak itt zebrák, struccok, antilopok, bivalyok is. Természetesen pónin is lehet lovagolni.

Néhány maszáj kunyhót is építettek a parkba, életnagyságú bennszülött fotókópiák őrzik a teljesen üresen álló kunyhókat. A birtokon nyitott terepjáróval is körbevezet minket egy igazi hús-vér afrikai fiatalember.

A birtok végén, egy dombon kilátótoronyból élvezhetjük a kilátást a Szigligeti-öböl felé.

Mondanunk sem kell, elsősorban kisgyerekes családok körében népszerű a hely, játszóteret, ajándékboltot és kávézót is találunk a komplexumban.

Megközelítés: a 71-es út mellett Balatonederics és Balatongyörök között félúton. Tábla jelzi a múzeumot, előtte ingyenes parkoló.

A barlangról

A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét, amelynek itt találjuk északi elterjedési határát.


A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen immár 6 kilométer, mélysége -136 m (a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt (cseppkövek stb.) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.

Méreteiből, látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására.

Kilátópontok Balatonedericsen

  • Öreg-hegy (Ederics és Nemesvita között) (200m)
  • Új-hegy, Póragi szőlők (200m)
  • Bakosdomb (160 m)
  • Malonyai-domb  (200 m)

Kilátópontok a környéken

  • Balatongyörök:
    – Becehegyi kápolna (190m)
    – Batsányi kilátó (Pap-hegy 270 m)
    – Szépkilátó 71-es út mellett (130 m)
    – Bél Mátyás kilátó (Garga-hegy 221 m)
    – Pad-kő kilátó (409 m)
  • Vonyarcvashegy:
    – Szent Mihály Kápolna (Szent Mihály domb, 134 m)
    – Kitaibel Pál kilátó (Vashegy, 220 m)
  • Gyenesdiás:
    – Berzsenyi kilátó (Pető-hegy, 355 m)
    – Festetich kilátó (Kerek-hegy, 210 m)
  • Cserszegtomaj:
    – Margit kilátó (160 m)
  • Lesencetomaj:
    – Kő orra (399 m)
  • Vállus:
    – Láz-hegyi kilátó
  • Szigliget:
    – Szigliget Várhegy (229 m)
    – Óvár (182 m)
  • Hegymagas:
    – Lengyel kápolna (210 m)
    – Szent György hegy hegytető (415 m)
    – Bazaltorgonák (320m)
  • Badacsony:
    – Tördemici kilátóhely (380 m)
    – Ranolder kereszt (380 m)
    – Kisfaludy kilátó (438 m)
  • Tapolca-Diszel:
    – Csobánc hegy (375 m)
  • Hegyesd:
    – Hegyesdi várhegy (281 m)
  • Sümeg:
    – Sümegi várhegy (240 m)
  • Révfülöp:
    – Fülöp-hegyi kilátó (276 m)

Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című művében ekképp ír a Szépkilátónál őt ért élményekről:

„Sohasem felejtem el azt a pillanatot,
Amikor ezt a tündérországot megláttam….
Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna,
Lelkemet ihlet, gyönyör ragadta el.
Soha nem láttam még ehhez hasonló gyönyörű tüneményt,”

(Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül)

Látványos levendula mező Pannonhalmán

A levendulát lehetetlen megunni, Magam is nagy levendula rajongó vagyok. Szívesen látogatok el Pannonhalmára, ami egy „hegyre épült város”. Környezete szeretettel hív Mindenkit, hogy megajándékozhassa látogatóit szépségével és békéjével.

A Pannonhalmi Főapátság legismertebb gyógynövénye a levendula, ami, mára az egyik legsokoldalúbban felhasználható sztárnövényünké vált. Népszerűsége töretlen, amit többek között a nagyon erős, aromás illatának köszönhet.

Június közepétől az országban több helyen rendeznek levendula napokat, heteket. A legismertebb mind közül a Tihanyi Levendula Fesztivál és a Pannonhalmi Levendula hetek. Mindkét helyszínen nagyon sok inspirációt kaphatunk az ezerarcú levendula felhasználására. Illatos virágjai június – szeptemberben nyílnak, friss vagy szárított formában egyaránt kitűnő dekorációs elem.

Többféle levendulát ismerünk, két fő fajtája a francia levendula és az angol levendula.

A francia levendula (Lavandula angustifolia) a legelterjedtebb, legértékesebb fajta, amit népi elnevezéssel orvosi levendulának, keskenylevelű levendulának vagy közönséges levendulának is hívnak. Ez a fajta az, amit Bittera Gyula a Tihanyi Apátságtól bérelt földterületeken meghonosított. A nevét onnan kapta, hogy az első tövek Franciaországból származtak.

Az angol levendula (Lavandula intermedia) aromája markánsabb, illata erősebb és fanyarabb a franciáénál. Nagyobb mennyiségű olaj sajtolható ki belőle, viszont fanyarsága miatt kevéssé értékes. Erőteljesebb növekedésű, magot nem hoz, csak tőosztással szaporítható. A francia levendulánál kb. egy hónappal később virágzik. 

Az apátság 5,5 hektáros ültetvényén termő levendulából saját lepárló kisüzemükben állítják elő a levendulaolajat.

Levendula gyógyhatása: nyugtató, görcsoldó, vérnyomáscsökkentő

Alkalmazása: depresszió, diureticum, dyspepsia, égések, égési sérülések, elfertőződött sebek kezelése, ellenszerek, fájdalom, fáradtság, fejfájás, ficamok, gyomorgörcs, gyulladás, hipertónia, idegi fájdalmak, kólika, köszvény, megfázás, migrén, rándulások, szorongásos zavarok

  • A levendulának antibakteriális hatása van, masszázsolajokban és ekcéma kenőcsökben is használják.
  • Külsőleg (akár borogatás formájában) jó eredménnyel alkalmazható égési sérülések, bőrpír, napégés, rovarcsípések okozta fájdalmak csillapítására.
  • Szárított virágjának és olajának közismert a molyűző hatása.
  • Elbűvölő illata miatt széles körben alkalmazott a parfümökben és a kozmetikumokban.
  • Virága ehető, ezért étkezési célokra is felhasználhatod, levesekbe, pörköltekbe, salátákba, és bátran díszítheted vele ételeidet vagy készíthetsz belőle akár levendulaszörpöt is.
  • Teája hangulatkiegyenlítő: nyugtató, stresszoldó célból éppúgy felhasználható, mint élénkítő, frissítő főzetként. Használható frontok vagy migrén okozta fejfájás megszüntetésére, enyhítésére is.

Levendula gondozása

A levendula nem túl igényes növény, kártevői nincsenek, permetezésére nincs szükség. A napos és meleg helyet kedveli, különösebb talajigénye nincsen, szereti a meszes, agyagos, tápanyagokban szegény földet, szárazságtűrő. Külön öntözést nem igényel, elég neki a természetes csapadék. Télen vegetál, megáll a növekedésben, tavasszal pedig frissen hajtja zöld hajtásait.

A levendulát célszerű rózsák mellé ültetni. Napfényigényük közös és a levendula a rózsabokroktól távol tartja a kártevőket. A levendula kerek, ezüstös-zöld bokrai jól kiemelik a rózsa színeit, szépségét. Kiváló talajtakaró vagy sövény válhat belőle. Jól érzi magát a fűszernövények, például a kakukkfű vagy a menta társaságában. Ideális sziklakertekbe, de akár fácskává is metszhetjük az évek alatt. Romantikus kertekből nem hiányozhat.

Érdemes a levendulát a bejárat, a teraszajtó, vagy a kerítéstől a házig vezető ösvény mellé helyezni, így a csodás levendulaillat gyakran eléri Önt és családtagjait, vendégeit!

Menjetek el levendulázni, amíg tart a szezon!

Tipp: Indulás előtt mindenképp érdemes felkeresni a levendula szüret hivatalos oldalát a pontos információkért. Előfordulhat, hogy egy területen már leszedték az összes levendulát vagy esetleg később nyílnak a virágok és később kezdődik a szüret.

Tata

Először saját lakóhelyem értékeit mutatom be.

Tata szerintem a varázslatos életérzések városa, melynek közepén az Öreg-tó terül el, de ott van még a Cseke-tó és a Derítő-tó is. Nem véletlenül Tata a vizek városa.

Tata elkápráztató természeti adottságokkal rendelkezik, dombvidék és a síkvidék határán fekszik, a Gerecse- és a Vértes-hegységet elválasztó Tatai-árok kapujában. Országos és helyi jelentőségű természeti értékekkel rendelkezik.

Amikor megérkezünk Tatára, célozzuk meg az Öreg-tavat és minden fontosabb látnivalót megtalálunk a környékén. Az ország egyik legromantikusabb települése, a nap bármely szakaszában varázslatos látvány tárul elénk, ahol napokat lehet eltölteni. Kötelező úti cél mindenki számára.

Látnivalók az Öreg-tó körül

  • Az Öreg-tó

A tatai Öreg-tó Magyarország legöregebb mesterséges tava, az Által-ér felduzzasztásával keletkezett még a honfoglalás előtt.A tó tehát tényleg idős, de az öreg arra is utal, hogy nagy, hisz ezt a jelzőt korábban nagy kiterjedésű természeti képződmények, vagy épületek leírására is használták (Öreg-hegy, Öreg-templom stb).A Tatai-tó vízfelülete kb. 200 hektár, vagyis a tó nagyjából kétszer akkora, mint pl. a Szelidi-tó. Amikor a környék Esterházy birtok volt, a tavat halastóként használták, de abban az időben működtek itt vízimalmok és egy vízi vágóhíd is (ezek az épületek most is megvannak). Napjainkban lehet a tavon csónakázni, sétahajózni, horgászni, de könnyedén körbe is lehet sétálni (futni), a kerülete ugyanis mindössze 7,2 km. A Tatai-tó Európa egyetlen olyan városi tava, amin ősszel és télen is rengeteg a költöző madár, vadludak, vadkacsák tízezreinek szolgál ugyanis átmeneti menedékként.

  • Romantikus vízi vár a tó partján

A tó partján a leghíresebb épület, a Tatai vár áll, amit mindenki ismer. Vízi várnak is nevezik, mert alapjai benyúlnak a tóba. Zsigmond király építtette. Szerencsére beleszeretett Tatába, olyannyira szembe ment a kor szokásával, nem ajándékozta el a birtokot, hanem megtartotta magának. Néhány év múlva, 1409-ben már állt a mai vár az Öreg-tó partján, akkor még teljes pompájában, az itáliai erősségeket utánozva, körülbelül négyszer ekkora méretben. A város ebben az időben élte a fénykorát. A törököknek sajnos a tatai vár is áldozatául esett, 1597-es visszafoglalása azonban nevezetes eseménynek számít. Történt ugyanis, hogy két ravasz, töröknek öltözött magyar katona egy gabonaszállító szekérrel sikeresen felkönyörögte magát a vár hídjára. Leszállt az éjszaka, a gabona alól előkerült egy puskaporral megtöltött bronzharang, és bumm, a várkapu berobbant. Óriási kavarodás támadt, rögvest megérkeztek Pálffy Miklós főkapitány emberei, és diadalt arattak a törökök felett.
A 16. század folyamán erődítési munkálatokat végeztek, és a várat árokkal vették körül, amelyet aztán az Öreg-tó vizével töltöttek fel. Talán ezeknek köszönhető, hogy Kara Musztafa nagyvezír robbantása 1683-ban nem törölte el nyomtalanul a föld színéről az építményt. Az igencsak romos állapotú vár a 18. század elején az Esterházyak kezébe került, akik megszabadultak a lerombolt részektől, így maradt meg az épület negyede, a ma is látható déli szárny.

A vár legutóbbi helyreállítása 1964 és 1973 között történt, a következő nagyobb felújítás a tervek szerint a közeljövőben veszi majd kezdetét a Nemzeti Várprogram keretein belül.

Érdemes beülni egy kávéra a teraszon kialakított presszóba, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Öreg-tóra. A vár épületében 1954 óta működik a Kuny Domokos Múzeum, amire szintén megéri az időt rászánni. Bent aztán barangolhatsz középkori kőtárban leskelődő szörnyek és sziklába faragott oroszlánok között, megtudhatod, milyen volt Tata az Esterházyak idején, a lovagteremben megcsodálhatod a reneszánsz bútorokat, amit viszont semmiképp ne hagyj ki, az a római szoba. A színpompás, vörös-zöld-kék-sárga helyiségben az ókori Brigetio (ma Szőny területe) 2. században épült villájának egyik termét rekonstruálták az eredeti falfestménytöredékek felhasználásával, mintegy puzzle-ként kirakva azokból a szoba falait és mennyezetét káprázatos látvány.

  • Esterházy-kastély

A vár mellett az Esterházy-kastély áll. Kétszáz éven át volt az Esterházyak birtoka a környék, kétségtelen, hogy van jó pár megnyilvánulása a tatai barokknak. Ilyen az Esterházy-kastély, amely Fellner Jakab tervei szerint készült el 1777-re. A volt Piarista Rendház és a Szent Kereszt templom is barokk stílusban épült.

  • Kálvária kápolna és kilátó

A Tatára érkező már messze a város határától megpillantja a kopár sziklái miatt elég mutatós Kálvária dombot. Itt található a 40 méter magas Fellner Jakab kilátó is, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környékre. A kápolna és a kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó, az Esterházyak „házi építésze” Fellner Jakab emlékét őrzi.

  • Angolpark

Magyarország első angolkertje, amelyet 1783-ban alakítottak ki Böhm Ferenc uradalmi mérnök tervei alapján. Kazinczyt is lenyűgözte az angolkert, kétszer is járt itt, ennek emlékére az 1960-as években egy róla elnevezett padot állítottak a Cseke-tó partjára. Olyan sűrű, romantikus atmoszféra lengi körül, mint egy Brontë-regényt. 

A nyári lak kivételével ingyenesen látogatható, és már csak azért sem szabad kihagyni, mert hazánk legépebben fennmaradt, egyik legelső ilyen jellegű parkjáról van szó. A tóvárosi részen található 25 hektáros kertben romoknak, forrásoknak, platánóriásoknak köszönheti egyedülálló hangulatát. A romantikus angolkertet a vizekre építve tervezték meg. Területén sétálva lépten-nyomon találhatsz valamilyen különlegességet. A műromokhoz érve egy mesebeli helyszín tárul elénk, ami páratlan Magyarországon. A pálmaház, Török mecset, a szabályos nyolcszög alaprajzú, csúcsíves kis épület érdekessége, hogy a hiedelmek szerint helyén egykor egy szentéletű török remete kunyhója állt.

2015 nyarán adták át az angolkert felújított központi épületét, az Esterházyak késő barokk stílusú nyári lakját, amely csupán a pihenést és a mulatozást szolgálta, egyfajta nyaraló volt. Az ellazulás, a kikapcsolódás 18. századi életérzését az úgynevezett Sala Terrena, a kör alakú díszterem közvetíti leginkább. Itt egykor egy gazdag tájkép tündöklött a falakon, akár egy nagyszabású illúzió, paradicsomi hangulatot varázsolva a helyiségbe. A komplex falfestésen egzotikus madarak, gyümölcsök, buja növények is feltűntek, azt az érzést keltve a szemlélődőben, hogy éppen a részese annak a pillanatnak, amikor a természet eluralkodik a tájon. Sajnos azonban Joseph Jankovsky bécsi festő alkotását nem sikerült megmenteni, ma már csak néhány körvonal látható belőle, a kép maradékát pedig projektorral varázsolják a falra. A földszinten ezenkívül még egy pazarul berendezett férfi- és női szalon található, az emeleten pedig többek között más kastélykertekről készült videók láthatók, amelyek kizárólag itt tekinthetők meg. A herendi porcelánokat bemutató kiállítás szépen beleolvad ebbe az enteriőrbe.

  • Harangláb

Az Óratoronynak is nevezett építmény különlegessége, hogy faácsolata vasszögek nélkül épült. Falán emléktábla őrzi az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét. 2004. augusztusa óta az idő múlását minden órában harangjátékkal jelzi.

  • Vízimalmok

Az írott forrásokban a 13. és a 14. században találunk már említést a vízimalmokról. 1268-ban Mária királyné tatai malmát Walter Comes-nek adta el. Zsigmond király 1388. évi oklevele, amelyet Péter apát beiktatása alkalmából állítottak ki, közli a malmok helyét. Az apátságnak hat, Walter utódainak és az esztergomi szigeti apácáknak egy-egy malma volt, de az egyik nem működött. A 14. század végén, Tatán 8 működő és egy romos malomról beszélhetünk. Mátyás király uralkodása idején, Bonfini írja művében: „A víz lefolyásánál gabonaőrlő malmok vannak, sorjában kilenc. Ezek a várhoz tartoznak, háborúban sem szakíthatók el tőle.” A 16. század elejéig kilenc malom működött. Az állandósuló török háborúk miatt a tatai malmok, a Cifra-malom kivételével elpusztultak. 1727 nyarán gróf Esterházy József jószágkormányzója Tatára jött és levelében a következőket írta: „…Tatában levő malmokat megjárván, aminthogy hét az a malom, mely hét malom vagyon 21 kerékre, azon malmokban semmi melioratió nem tapasztaltatik, hanem az előbbeni állapotukban konzerváltatnak…” 1830-as évek elején készített térképen 15 működő malmot tüntettek fel.

  • Ebből hat kalló malom volt: Komáromi, Cseke, Öreg, Ferenc, Hámon és Új kalló.
  • Lisztet őrölt: a Burgundia-, a Baumeister-, a Cifra-, a Hencz-, a Jankó-, a Nepomucenus-, az Öreg-, a Pék- ás a Szőgyi-malom.

Az 1930-as években üzemelő 15 vízimalom közül az említett években már csak négy – a Cifra-, a Miklós-, a Pötörke- és a Wéber malom – működött. 1949-ben az egyre nagyobb méreteket öltő tatabányai szénbányászat, és az ezzel járó karsztvíz kiemelés a Pokol-forrás elapadását okozta, de ez még nem veszélyeztette a vízimalmok létét. 1950-ben a mezőgazdaság átalakítása és a vele járó államosítás egyre több vízimalom leállását eredményezte. 1961. szeptember 2-án a tatabányai XV/b akna súlyos vízbetörése végleg megszüntette az angolkert Kék forrását és a Tata területén feltörő forrásokat, a Fényes-forrással együtt. Ezzel megpecsételődött a még vízi erővel működő tatai malmok sorsa.

A malmokat az őket hajtó vízfolyások alapján szokás csoportosítani.

  • A Cseke-tó lefolyó vize hajtotta az ún. Cseke kallót, a későbbi Kása-malmot. Ugyanezen a vízen működött a Máz- vagy Pacsirta malom.
  • Az angolkertben eredő Pokol forrás vize hajtotta a Pék malmot.
  • A műromokon átfolyó Kis-források és a Kék-forrás elfolyó vize a Malom patak, Kristály uszoda után vízimalmok sorát hajtotta, az ún. Malom-patak.
  • A Kristály uszoda alatt dolgozott a Sándor-malom. Hartl Sándor bérlőről Hartl-, majd később a keresztnevéről, Sándor-malomnak nevezték el. (Ma panzió üzemel az épületben.)
  • A Sándor-malomtól egy jó kőhajításnyira működött a Fellner Jakab által 1760 körül épített Ruppert vagy Miklós-malom. (Ma bolt és kocsma). Legutolsó tulajdonosa Pályka Dezső volt.
  • A Miklós-malommal szemben az Ady Endre utca túloldalán, a Melegvíz (ma Kodály-tér) partján, három néven: a Tóvárosi-, Szőgyéni-, Czégényi-malom.
  • A Czégényi-malom szomszédságában 1900-as évek elejéig működött az Öreg kalló-malom (ma Tóvárosi Fogadó.)
  • Az Öreg kalló mögött volt az ún. Gyári-malom (Turistaszálló, majd Halászcsárda).
  • Ezt követte az Öreg-tó mellett, a festők által leggyakrabban megörökített Pötörke-malom. Nevét onnan kapta, hogy Pötörke Júliannának volt a hozománya. Utolsó tulajdonosa Csontos Béla. Jelenleg az Országos Műemléki Hivatal alkotóháza. A bőrgyár mellett szerényen húzódott meg a József-malom. Utolsó tulajdonosa Tárnok András volt. (Ma áruház működik benne.)
  • A József-malommal szemben, az Alkotmány utca másik oldalán működött a Nepomucenus – más néven Gödör-, vagy Völgyi-malom. Fellner Jakab tulajdona volt. Nevét a malom homlokzatának szemöldökpárkánnyal koronázott íves fülkéjében álló Nepomuki Szent János faszobráról kapta. (Ma a Német Nemzetiségi Múzeum működik benne.)
  • A Mikoviny utca és Gesztenye fasor találkozásánál találjuk a „Belső Kitrájber”, ismertebb nevén a Berta-malmot. Utolsó bérlője Hüttner László volt. (Jelenleg átalakították szállóvá és modern sportcentrummá.)
  • Az Öreg-tó középső zsilipjénél épült Tata híres műemlékmalma, a Cifra-malom. Utolsó bérlője Johannesz Ferenc volt. A malom első említése 1587-re tehető. Az ezidőtájt álló malmok közül egyedül a Cifra-malom vészelte át a török háborúkat. Egészen az 1960-as évek végéig őröltek benne. Az évszázadok folyamán többször felújították, 1753-ban barokk stílusúvá építették át. Az épület üresen áll, dacolva az idő viszontagságaival. Osztrák tulajdonban van.
  • A Fényes-források lefolyó vizén, a várostól két kilométerre épült a Réti-malom. Utolsó tulajdonosa Czégényi Gyula volt. Utoljára az Egyetértés Mgtsz. borjúnevelőnek használta.
  • A középkori Tata közepén, az ún. Burgundián működött a Wéber-malom malomfője és rekesztője Burgundia-, későbbi nevén Kotyogó-malom.
  • A Kismosó és a Kertaljai-völgy forrásainak lefolyó vize hajtotta a Wéber-malmot.

Állandó programok, rendezvények

Szent György napi lovasünnep

Tatai Patara

Tatai Sokadalom

Víz Zene Virág Fesztivál

Barokk Fesztivál és zenei mesterkurzus

Kertvárosi nap, Pezsgőgyári Díjugrató Lovasverseny

Öreg-tavi nagy halászat

Tatai Vadlúd Sokadalom

Tata nem csak a vizek, de a fesztiválok városa is már.

Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon a fb.me/varazslatoseleterzes címen, illetve üzenetet is küldhetsz az oldalnak a m.me/varazslatoseleterzes címen.