Medvehagymás túrós pogácsa

A medvehagyma nagyon jól illik a túrós-sajtos pogácsához, amitől sokkal finomabb lesz. Egyik nagy kedvencem, ami az egyszerű túrós pogácsa és a medvehagyma házasításából jött létre, sütőpor és élesztő nélkül készül. Friss medvehagyma helyett a recept tökéletesen működik szárított vagy olajban eltett medvehagymával is.

Hozzávalók:

  • 25 dkg liszt
  • 25 dkg túró
  • 25 dkg vaj
  • 10 dkg sajt
  • 1 csokor medvehagyma
  • 3 teáskanál só
  • 1 db tojás

Elkészítése:

A medvehagymát megmossuk, apróra vágjuk.

Egy nagy tálban a liszttel keverjük össze a sót, a megolvasztott vajat, majd a túrót is hozzá keverjük, a felvert tojás felét, végül pedig a medvehagymát.

Alaposan dolgozzuk össze a masszát, és tegyük a hűtőbe legalább egy órára.
Pihentetést követően, lisztezett felületen nyújtsuk ki a tésztát ujjnyi vastagságúra, lekenjük a pogácsákat a felvert tojással és reszelt sajttal megszórjuk, (ízlés szerint tetejére szezámmag) majd szaggassuk ki lisztbe mártott kicsi méretű pogácsakiszúróval.

Rendezzük a tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe.

Tegyük 180 fokra előmelegített sütőbe, és süssük meg 20-25 perc alatt.

Őzlábgomba: a gombák királynője

Nekem az egyik kedvencem a gombák közül. Az őszi kirándulások egyik jelképe és a hűvös őszi napok fénypontja lehetakellemes dió illatú és ízű, édeskés gomba. Az őzlábgomba, amelyet a gombák királynőjeként tartanak számon, kalap helyett Bambi barna színű esernyőt hord. Nem véletlen, hogy az angolszász elnevezése napernyőgomba, amely kalapjának formájára és méretére is utal. Hosszú, karcsú tönkje valóban a vékonyka lábakon ugrándozó őzeket juttatja eszünkbe.

A nagy őzlábgomba a csiperkefélék családjába tartozik, frissen dióra emlékeztető illata van, kirántás után a hal húsához hasonlít az állaga és az illata is. Nyár elejétől késő őszig a magyarországi erdőkben, erdők szélén, mezőkön lelhető fel.

Az őzlábak a legjobb ehető gombák közé tartoznak, rendkívül ízletes kalapja miatt a konyha királya. Ha rántani való gomba, akkor őzlábgomba – tartja a gasztronómia szakirodalma. Nem véletlen, hiszen a kifejlett példányok szétterült esernyőfeje könnyen panírozható. Aki valaha kóstolta az aranyszínűre sütött panírba rejtett, kirántott őzlábgomba-kalapokat, az biztos, hogy máskor is szívesen fog enni, mert nagyon ízletes.

A nagy őzlábgomba az a gomba, amit talán a legtöbben gyűjtenek. Előfordul az ország minden táján, gyakori gombafaj. Ízletes, kiadós kalapjai szerintem panírozva, kirántva a legfinomabbak. Amennyiben valaki idegenkedik a sok zsírtól vagy olajtól, tepsiben, sütőben is elkészíthetők. Hagyományosan rizzsel és tartármártással tálaljuk.

Ha fiatal gombákat találunk, a még ki nem terült kalapokat jól lehet tölteni, illetve serpenyőben sütni. A tönkjét is fel lehet használni, bár közvetlen fogyasztásra túl rostos. A szárítás nagy segítséget jelenthet az őzlábak feldolgozásában. Sokan gyűjtik a tönköt is, amit alaposan megszárítva, majd alaposan megdarálva gombaporként használnak. Szárítva, őrölve gombaporként intenzív aromájú fűszerünk lehet, így kiválóan ízesíthetjük vele az ételt.

Minden gomba esetében jól szellőző kosárba ajánlott gyűjteni a gombákat. Így kevésbé romlanak, kevésbé törnek  és – nem mellesleg – a kosár aljának résein a gombaspórák ki tudnak potyogni, így amerre járunk, terjeszthetjük is a gyűjtött gombafajokat.

Felhasználása: A gyűjtött nagy őzlábgombák felhasználása még aznap ajánlott, legfeljebb a még szinte zárt kalapúakat lehet másnapra eltenni. Ez az a gomba, amit megmosni egyáltalán nem ajánlanak.

Sütési, főzési tapasztalataim: Szerintem ez a gomba fűszerezés, sózás, nélkül (hogy ne eresszen vizet) panírozva, bő forró olajban sütve a legfinomabb. Panírozni lehet a hagyományos zsemlemorzsás, palacsintatésztás, sörtésztás panírokba vagy csak lisztbe forgatni, esetleg  paprikás lisztbe, de alternatív magbundákban sütve is finom. A kisebb, zártabb kalapokat lehet valami finomsággal megtöltve panírozni, és úgy sütni. A nagyobb kalapokat érdemes cikkekre vágni vagy legalább félbe, hogy minden részük egyszerre érjen az olajba, zsiradékba, pláne ha serpenyőben sütjük. Miután kiszedtük az olajból, akkor szoktam megsózni.

Tartósítás: A legjobb frissen. A kalapok (és a tönk is) megszárítva, ledarálva alkalmas gombapornak, amiből gombakrémleves főzhető vagy fűszerként használható. Fagyasztani is lehet – panírozva érdemes fagyasztani, sózás nélkül. 

Alapszabály, hogy amit nem ismerünk, azt nem vesszük fel! Abból szokott baj lenni, ha valaki ezt nem tartja be. Ha pedig ismerősünktől kapunk ajándékba az erdőn-mezőn gyűjtött gombát, azzal szemben is legyenek fenntartásaink!

Sárgarépa krémleves

A sárgarépából nagyon ízletes levest lehet készíteni. Itt van az ősz, amikor a napsütést a sokszor borongós, esős, szeles idő váltja és ilyenkor jól esik a testnek, léleknek egy kis leves.

Miért is érdemes ősszel a szokásosnál is többet fogyasztani belőle?

A répa fogyasztása az egyik legjobb béta-karotin forrás az emberi szervezetnek, valamint rengeteg C- és K-vitamin található benne, kálium és élelmi rost. Tartalmaz még foszfort, B6 és E-vitamint, B1 és B2 vitaminokat. Nagyon alacsony a kalóriatartalma, alig van benne zsír és 0 a koleszterin tartalma.

Érdemes tudatosan beiktatnunk táplálkozásunkba, hiszen remek a tápanyag tartalma, mivel a karotinjai erősítik az immunrendszert, védenek a szabad gyökök károsító hatásával szemben, és a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet.

Íme, egy egyszerű recept, amit gyorsan elkészíthetsz és rendkívül ízletes.

Hozzávalók:

  • 5 db közepes nagyságú sárgarépa
  • 1 db közepes hagyma
  • 20 g teavaj
  • 2 dl főzőtejszín
  • Fél liter húsleves alaplé vagy 1 db húsleveskocka
  • Fél liter víz
  • 1 teáskanál só
  • 1 teáskanál cukor
  • 1 késhegynyi szerecsendió
  • 1 késhegynyi gyömbér

Elkészítése:

Megpucoljuk és felszeleteljük a sárgarépát. A vajat megolvasztjuk egy fazékban. A felkockázott vöröshagymát üvegesre pirítjuk a vajon, majd sózzuk. Utána rátesszük a felkarikázott sárgarépát, és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, és puhára főzzük a sárgarépát fedő alatt kb. 25 perc alatt.

Ezután összeturmixoljuk, majd beleöntjük a húsalaplét, vagy a húsleves kockát, és hozzáöntjük a tejszínt, őrölt gyömbérrel és szerecsendióval beízesítjük, majd a tűzhelyre visszatesszük, és még összeforraljuk. Az elkészült sárgarépa krémlevest, pirított mandulával esetleg pirított kenyérkockákkal kínáljuk.

Sütőtök krémleves

Az ősz egyik közkedvelt étele a sütőtök krémleves.

Sokan szeretik a változatosan ízesíthető, gyönyörű színben pompázó, kicsit édeskés, illatos sütőtök krémlevest. Remekül illik hozzá a szerecsendió és a gyömbér is. Készíthető tejszínnel vagy nélküle, sült tökből is elkészíthető, egyesek szerint így még finomabb lesz.

Ez a finom leves számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, így az egészségre is jó hatással van. Van benne például kalcium, cink, mangán, réz, vas és foszfor, valamint gazdag A-, C- és B-vitaminban.

Hozzávalók:

  • 1 db nagy sütőtök
  • 1 db közepes vöröshagyma
  • 20 g vaj
  • 2 dl főzőtejszín
  • Fél liter húsleves alaplé vagy 1 db húsleveskocka
  • Fél liter víz
  • 1 teáskanál só
  • 1 késhegynyi szerecsendió
  • 1 késhegynyi gyömbér

Elkészítése:

A sütőtököt megmossuk, kiszedjük a magjait, meghámozzuk, felkockázzuk. A vajat megolvasztjuk egy fazékban. A felkockázott vöröshagymát üvegesre pirítjuk a vajon, majd sózzuk. Utána rátesszük a sütőtököt, és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, és puhára főzzük a sütőtököt fedő alatt kb. 25 perc alatt.

Ezután összeturmixoljuk, majd beleöntjük a húsalaplét, vagy a húsleves kockát, és hozzáöntjük a tejszínt, gyömbérrel és szerecsendióval beízesítjük, majd a tűzhelyre visszatesszük, és még összeforraljuk. Az elkészült sütőtök krémlevest, pirított tökmaggal, tökmagolajjal, pirított mandulával esetleg friss pirítóssal tálaljuk.

Itt a sütőtökszezon, főzz egy adag tök jó krémlevest!

A legjobb francia lecsó: ratatouille

Hozzávalók:

  • 2 padlizsán
  • 2 cukkini
  • 2 vöröshagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 darab (kaliforniai) paprika
  • 1/2 kiló paradicsom
  • 1 dl olívaolaj
  • Zöldfűszerek: kakukkfű, petrezselyem
  • Só, őrölt bors

Elkészítése:

A hagymát, fokhagymát, zöldfűszereket apróra vágjuk. A többi zöldséget felkarikázzuk.

A cukkinit és a padlizsánt forró serpenyőben, olajon megpirítjuk szép aranybarnára.

Közben előmelegítjük a sütőt 160 fokra.

Egy másik serpenyőben (legjobb, ha olyat választunk, ami sütőbe is tehető): megpirítjuk olajon a hagymát, az összezúzott fokhagymát és a felkockázott paprikát.

Ezután hozzátesszük a paradicsomot, a felaprított zöldfűszereket, sót-borsot és 20 percig alacsony lángon főzzük. Ha kell, adunk hozzá egy kis vizet nehogy leégjen.

Közben kóstoljuk meg elég fűszert raktunk-e bele!

20 perc múlva elrendezzük szépen a felkarikázott cukkinit és padlizsánt egy tepsiben, majd alufóliát rátéve betesszük a sütőbe. 20-30 percig sütjük.

Ebből a mennyiségből 6 adag ratatouille készül. Másnapra jobban összeérik, és akkor még finomabb lesz!

A legtutibb házi lecsó télire

Hozzávalók: (kb. 6 üveghez)

  • 3 kg lecsópaprika
  • 1,5 kg paradicsom
  • 0,5 kg vöröshagyma
  • 0,5 kg friss sertészsír
  • 3 dkg só
  • 3 dkg cukor
  • 3 dkg fűszerpaprika
  • üvegenként 1 késhegynyi nátrium benzonát

Elkészítése:

A zöldségeket megmossuk, lecsepegtetjük. A paprikákat karikákra, a paradicsomot cikkekre, a hagymát közepes kockákra vágjuk.

Egy 10 literes lábasba beletesszük a zsírt, felmelegítjük, és a vöröshagymát üvegesre pároljuk.
Hozzáadjuk a paradicsomot és 5 perc múlva a paprikát. Amikor egy kicsit összeesett, mehet bele a só, cukor, pirospaprika. Lassú tűzön, időnként kevergetve félkészre főzzük a lecsót. (Ez kb. 25-30 perc).

A tiszta befőttes üvegeket fejjel lefelé forrásban lévő vízbe bele állítjuk, és pár másodperc múlva egy nagyobb tepsibe visszafordítjuk. Az üvegtetőket is beletesszük a forró vízbe és kitesszük egy kis tányérra, edénybe, ahol lecsöpögtetjük. A forró vizet az egymás mellé helyezett üvegekhez, a tepsi aljára öntjük, azért hogy a forró lecsótól ne repedjenek meg az üvegek.

Ezután a tiszta, előmelegített befőttes üvegekbe töltjük, a tetejükre, rászórunk egy pici késhegynyi nátrium benzonátot, és gondosan lezárjuk.

Egy nagyobb kosarat kibélelünk meleg, puha pokróccal, belehelyezzük az üvegeket, gondosan betakargatjuk, azaz száraz dunsztba tesszük, és kb. 2 nap alatt hagyjuk lassan kihűlni!

Másik módszer, hogy egy hűtőtáskába belerakjuk az üvegeket és ott hagyjuk kihűlni.

Ebben a formában kb. 1 évig fogyasztható, után megavasodhat a zsír. Felhasználáskor szedjük le a felső tartósítószeres réteget (1-1,5 cm).

Sokkal ízletesebb, mint a boltban kapható. Készíthetünk belőle, tojásos lecsót, virslis lecsót, kolbászos lecsót, lecsós szűzérmét, tarját.

Pörköltek, gulyások, egytálételek ízesítéséhez is nagyon kiváló, egy kis nyári ízt varázsolhatunk az ételbe!

Csokis cupcake (muffin)

Megsütjük az alaptészát

Muffin alaprecept 12 darabhoz

Hozzávalók

  • 2 bögre finomliszt
  • 1 bögre cukor 
  • 250 ml tej 
  • 125 ml napraforgó olaj 
  • 1 db tojás 
  • 1 csomag sütőpor
  • 3 evőkanál kakaópor

Elkészítése

  1. A lisztet a sütőporral elvegyítjük.
  2. A tojást habosra keverjük és hozzáadjuk a cukrot, valamint a tejet és az olajat is. 
  3. Végül az egészet elkeverjük.
  4. A muffinformákat kivajazzuk vagy muffinpapírral ki béleljük.
  5. A masszát a formákba öntjük és 180 fokon 20-25 perc alatt készre sütjük.

Csoki krém hozzávalók

  • 2 ek cukor
  • 2 dl tejszín
  • 20 dkg étcsokoládé (+ a szóráshoz)

A krémhez felverjük a tejszínt a cukorral, majd hozzákeverjük a gőz felett felolvasztott csokoládét. A krémet lehűtjük, majd habzsákba töltjük, és a muffinok tetejére nyomjuk. Végül mindet megszórjuk csokoládédarabokkal.

Citromos cupcake (muffin)

Először megsütjük az alaptésztát.

Muffin alaprecept 12 darabhoz

Hozzávalók

  • 2 bögre finomliszt
  • 1 bögre cukor 
  • 250 ml tej 
  • 125 ml napraforgó olaj 
  • 1 db tojás 
  • 1 csomag sütőpor 

Elkészítése

  1. A lisztet a sütőporral elvegyítjük.
  2. A tojást habosra keverjük és hozzáadjuk a cukrot, valamint a tejet és az olajat is. 
  3. Végül az egészet elkeverjük.
  4. A muffinformákat kivajazzuk vagy muffinpapírral ki béleljük.
  5. A masszát a formákba öntjük és 180 fokon 20-25 perc alatt készre sütjük.

Citrom krém hozzávalók

  • 1 citrom
  • 250 g mascarpone
  • 500 g porcukor (2 bögre)

Közben a citrom héját lereszeljük, majd a felének kinyomjuk a levét. A mascarponét a porcukorral, citrom héjával és levével összekeverjük. A habzsákba kanalazott krémet a sütik tetejére nyomjuk.

A legegyszerűbb muffin

A rendkívül egyszerű és finom édességet az egész világon ismerik, szeretik, ami általában kelt vagy piskótatésztából készült sütemény.

Kétféle muffin létezik: az angol muffin és az amerikai muffin. Az eredeti muffint és a cukormázas cupcaket ma már egyaránt muffinnak hívjuk, mégis meg lehet őket különböztetni. A két recept keveréke az, amit mi ma muffinként ismerünk.

A muffinok már a 10. században is nagyon népszerűek voltak angol területeken, elsősorban Wales-ben.

Az amerikai muffint ma már leginkább cupcake-nek hívják, aminek a változatai egészen másak, mint az angol muffinok. Csak liszt, tojás, vaj és cukor kellett hozzá, a felszínük lapos így különböző cukor-és csokoládémázzal lehet díszíteni, sok helyen pedig habot tesznek rájuk.

Kettő történet létezik, hogy honnan jött a muffin név: az első szerint a sütiket eredetileg csészében (cup) sütötték, a második szerint a hozzávalókat mérték ki csészével. A speciális muffin sütőformák a 20. században terjedtek el.

Az alap muffin tehát pillanatok alatt elkészül, de készíthetünk a tetejére mindenféle csoda krémes díszítést is, amitől még sokkal lelkesebben kapkodnak utána. De anélkül, vagy sima cukormázzal is népszerű lesz a muffin.

Napjainkban nagyon sok féle hozzávalóból számtalan változatos ízű, stílusú cupcake készülhet. Tehetsz bele bármit, ízesítheted kedvedre. A muffint különlegessé tehetik a bele sütött gyümölcsök, vagy zöldségek (például sárgarépa, sütőtök), vagy akár fűszerek, mint a fahéj, mandula, citrom, vagy csokoládédarabok.

Szórhatsz bele

  • holland kakaóport
  • fahéjat
  • apróra vágott csokidarabokat
  • aszalt gyümölcsöt
  • diót, mogyorót, mandulát
  • mákot
  • levendulavirágot

Muffin alaprecept 12 darabhoz

Hozzávalók

  • 2 bögre finomliszt
  • 1 bögre cukor 
  • 250 ml tej 
  • 125 ml napraforgó olaj 
  • 1 db tojás 
  • 1 csomag sütőpor 

Elkészítése

  1. A lisztet a sütőporral elvegyítjük.
  2. A tojást habosra keverjük és hozzáadjuk a cukrot, valamint a tejet és az olajat is. 
  3. Végül az egészet elkeverjük.
  4. A muffinformákat kivajazzuk vagy muffinpapírral ki béleljük.
  5. A masszát a formákba öntjük és 180 fokon 20-25 perc alatt készre sütjük.

A legjobb palacsinta

Magyarországon a palacsinta folyékony tésztából készített, serpenyőben mindkét oldalán nagyon vékonyra megsütött, tésztája ízesítése szerint édes vagy sós étel.

Tölteléke változatos: cukros kakaópor, lekvár, túró, (mazsolás) túró, fahéjas cukor, mogyorókrém.

A sós palacsintákat darált hússal, gombával, zöldségekkel tölthetjük.

Híres magyar specialitás a hortobágyi húsos palacsinta, valamint a világhírnevet szerzett különlegesség, a Gundel-palacsinta.

A palacsintának ezerféle receptje létezik, ahány ház, annyiféle palacsinta. A palacsinta egy rossz recepten egyszerűen elbukik. Márpedig ha valaki kezdő és először készül palacsintát sütni, és nem akar kockáztatni, akkor szüksége lesz egy tökéletes alap receptre.

Az évek alatt többféle receptet kipróbáltam, szerintem ez a legtutibb palacsinta tészta.

HOZZÁVALÓK

  • 20 dkg liszt (1 púpos evőkanál) = 2 dkg)
  • 2 db tojás
  • 3 dl tej
  • 2 dl szódavíz
  • 1 csipet só
  • 3/4 dl olaj (+ a sütéshez)

ELKÉSZÍTÉSE

  • Felütjük a tojásokat egy keverő tálba, kicsit felverjük, majd hozzáadjuk a csipet sót, lisztet.
  • Apránként hígítjuk a tejjel és a szódával.
  • Az olajat is hozzáadjuk.
  • A palacsintatészta hozzávalóit összekeverjük, majd pár percig pihentetjük.
  • Az első palacsinta sütése előtt a forró serpenyőbe egy kevés olajat öntünk (a következő palancsintáknál erre már nincs szükség, elegendő, ami kisül a tésztából).
  • Az összekevert palacsintatésztát merőkanállal a forró olajozott serpenyőbe annyi tésztát öntünk, hogy ne legyen túl vastag a palacsinta.
  • Pár másodperc alatt a még folyékony tésztát a serpenyőben finom „csuklókörzéssel” mozgatva egyenletesen szétfolyatjuk.
  • Amikor az alsó oldala megsült (ekkor, ha kellően vékony, a tészta széle kezd elválni a serpenyőtől), megfordítjuk.
  • Ügyesebbek ezt külön konyhai eszköz nélkül, dobással is megtehetik. Amikor mindkét oldala megsült, egy tálra emeljük vagy csúsztatjuk.
  • A palacsintákat egyenként kisütjük, majd ízlés szerinti töltelékkel kínáljuk.

A hagyományos palacsinta akkor finom, ha nem gumiszerű, de nincs is kiszáradva. Annak ellenére, hogy egyszerű fontosak az arányok, úgyhogy figyeljünk oda rá!