Balatonfüred a “Szőlő és bor nemzetközi városa”

Bárhonnan is érkezünk Balatonfüredre – országúton, vasúton, vízen -, a városba érve azonnal érezhetjük a múlt és a jelen harmonikus egyvelegét. Először a földrajzi táj keltheti fel érdeklődésünket: északról a szelíd hegyek, délről a tó öleli át a várost. Izgalmas felfedő kirándulásban lehet részünk a településen, ahol lépten-nyomon a múlt emlékeibe botlunk, amibe belefeledkezhetünk majd meg is fejthetjük vajon miket is üzennek a ma emberének a vén fák, templomok, régi épületek, parkok, hangulatos szőlőskertek.

A Balaton északi partjának fővárosa”, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Jelentős vitorláskikötő. A kisváros 1971 óta hazánk első gyógyüdülő városa, a “Szőlő és bor nemzetközi városa”.

Nem is gondolnánk, hogy a Füred névnek még véletlenül sincs köze a fürdőzéshez. A név eredetileg a fürj madár nevéből származik, a jelentése egész pontosan az, hogy fürjes. A kezdetben a helyi savanyúvízforrásokra, majd magára a Balatonra települő fürdőkultúra, és persze a településnek ebben betöltött kiemelkedő szerepe miatt a 19. századra a név átértelmeződött, és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.


Népszerűségét elsősorban mediterrán jellegű klímájának és szénsavas forrásainak és persze a Balaton közelségének köszönheti. Balatonfüred és kistérsége a “Balatoni Riviéra” vonalán fekszik. Az elnevezés a területen uralkodó mikro-klíma speciális jellemzőire utal, amit a Balaton-felvidék előhegyeinek köszönhet; a Tamás-hegy a Sándor-, Péter- és Száka-hegy védi a Bakony felől érkező hideg szelektől. A szárazföld és a tó közötti levegőcsere, az állandó légmozgás tiszta, pormentes levegőt biztosít az itt élőknek, és gyógyítja a szív és érrendszeri betegségeket. Ma az itt működő Állami Szívkórházban hasznosítják gyógyászati céllal a források vizét, sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a híres Nobel díjas hindu költő Rabindranath Tagore, emellett a Kossuth forrásnál a Berzsenyi kútnál, a Szekér Ernő forrásnál és a Schneider kútnál kóstolhatjuk meg a híres füredi savanyúvizet.

Területe három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb Füred üdülő/idegenforgalmi életét befogadó központok, szállók, kemping, üdülőtelep stb. térsége. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá.

A város part felé eső részén- vagyis a 71-es úttól a Balaton felé elterülő területen fekszik a Reformkori Városrész. Az itt található klasszicista épületek, és az egykori pezsgő szellemi és fürdővárosi élet adja ma is Balatonfüred ismertségének és elismertségének alapjait.

Az Óváros- régebben Ófalu- a mai füredi állandó lakosok “otthona”. Itt is vannak nevezetes épületek, főként a templomok, de itt a piaccsarnok, a Városháza, és a hétköznapi élet nélkülözhetetlen hivatalai, üzletei.

A város az 1800-as években, a reformkorban indult fejlődésnek. Kedvelt találkozó helye lett az előremutató szellemű politikusoknak, művészeknek, történelmi, kulturális szerepe ekkor volt a legkiemelkedőbb. A város rendkívül gazdag történeti emlékhelyekben. Rengeteg olyan nevezetes villa és kúria látható a városban, melynek tulajdonosa jelenlétével hozzájárult Balatonfüred arculatának alakításához és messze földre elvitte hírét.

Az üdülőhely egyre növekvő hírnevének története a gyógyforrásaival kezdődött, amihez a király látogatása éppúgy hozzájárult, mint az, hogy a hely gyógyvize egy hercegnőt kétszer is kigyógyított a betegségéből. Több ember a balatoni fürdők használatától egészen visszanyerte egészségét. A fürdőző gyógyhelyekben dús hazánk bármely más országgal biztosan megállja a versenyt. E gyógyhelyek közt az első s legkiválóbb hely megérdemelten Balatonfüredet illeti meg. A fürdőhely rengeteg dicséretre méltó újítással rendelkezik, mely a vendégeket tömegesen odavonzza.

A vendégek szórakoztatásáról nyáron fából készült színház gondoskodott, 1831-ben pedig itt épült a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza. Kisfaludy Sándor hazafias buzgóságának gyümölcse: az első magyar Nemzeti Színház, amit ő alapított adományokból, apátsági és népi segítséggel.Horváth János rendezte 1825. július 26-án a Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál komoly hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik – a Horváth-házban most működő borgaléria pedig sokak által az egyik kedvenc étterem.

Fürednek fontos szerep jutott a hazai hajózás történetében is: Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy, majd hajógyár is létesült. Főként a kiegyezés utáni időszakban kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek, ekkor kezdődött a település igazi fellendülése. Feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek.

1884-ben Füreden alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club. Balatonfüred, mint nagyközség 1891-ben 1788 lakossal rendelkezett, a település azóta természetesen már város, közel 14 ezer lakossal.

A második világháború után, az 1960-as években indult Füred újabb fejlődési szakasza, majd 1971-ben Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. Balatonfüred 1987 óta A szőlő és a bor nemzetközi városa.

Az ide látogatókat sok szálloda, panzió, kemping, étterem, csárda várja. A strandoláson, úszáson kívül számos sportolási lehetőség kínálkozik: Vitorlázás, szörfözés, vízisízés, horgászat, tenisz, fallabda, lovaglás, kerékpározás, fitness terem. A két strandon vízicsúszda, kölcsönözhető vízi eszközök szolgálják a vendégek szórakozását.

Balaton vizének homályossága miatt leírhatatlanul szép színjátékai vannak a tó felszínének. A tó sekély vize minden hullámzás következtében fenékig felzavarodik, a legfinomabb iszapszemek lebegnek a vízben s ennek igen jó gyógyító hatása van, mert élénkíti a vérkeringést, anyagcserét. A balatoni fürdés után az embert valami rendkívül kellemes bágyadtság fogja el, idegzete lecsillapodik, étvágya megnő és egészen kellemes közérzete támad az embernek. Mindenesetre a tó vizében lebegő, igen finom kovatűk és iszapszemek okozzák ezt. Igaza lehet a költőnek: „E tó testednek nyújt vidor életerőt”.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük